Nyílászáró-csere tudástár

Nyílászáró-csere, beépítése és az épületfizikai szempontok

A nyílászárók, az erkélyajtók és általában a homlokzaton lévő nyílászárók az esetek többségében jobban ki vannak téve az időjárás kemény kezének, mint az azokat fogadó épület fal-, váz- és tetőszerkezete. A nyílászárók, ablakok elhelyezése, beépítésének időpontja meghatározó a nyílászáró és az épület együttese szempontjából, csakúgy, mint a külső klíma belső hőmér­sékletre gyakorolt hatását vizsgálva. Az épület külseje afféle védőrétegként szolgál, mint a kagylónak a héja, hogy az időjárás okozta károktól óvja a bent lévő holmikat és személyeket.  Továbbá szabályoznia kell az energiacserét, és lehetővé kell tennie a friss levegővel való ellátást is. A leggyengébb területnek a nyílászáró számít ilyen szempontból, mert igen ellenállónak kell lennie.

Szélállóság

Az épület homlokzatán és tetőzetén elhelyezett ablakokat és erkélyajtókat az év különböző időszakaiban más és más szélhatások érik. A szélhatás mértéke és erőssége az épület adottságaival jelentősen összefügg. Különös figyelmet érdemel, hogy a mostani, korszerű ablakokat egyenes fel­végütközéssel építik össze, ellentétben a régi falkávába való beépítéssel. A mai megoldás jóval előnyösebb, mert a csatlakozási sávokat olyan rugalmas matériával töltik ki, amely nemcsak a hőszi­getelést, hanem a légzárást is biztosítja.

Vízállóság

A szélnek meg van az az ereje, hogy az esővizet behordja a lakás, belső tér területére, ennek azonban a legjobb ablak ellenáll. Az ablak vízzáróssága, illetve vízzárósságának minősége függ a szerkezeti kialakítástól, az ablakon lecsorgó víz útjától és a víz elvezetésének előre kigondolt  útvonalától. Ez leginkább a keret kialakításán áll, vagy bukik.

Hőszigetelés

Az emberek legnagyobb százaléka mind azon töri fejét, hogyan is tudna még többet spórolni mindennapi kiadásain. Így tehát az energiafogyasztás kapcsán is, az épület, ablak kialakítás egyik legfontosabb szempontja a hőszigetelés. A kellemes hőérzet meglétéhez elengedhetetlen a hatvan percenkénti légcsere. Ha odakint gyönge a légmozgás, magától nem tud megvalósulni ez a folyamat, nagyobb szélmozgás esetén viszont az elvártnál nagyobb mértékben történik mindez, ha nem avatkozunk be a folyamatba. A fal és az ablaktok közötti hézagba tökéletesen szigetelő anyagot kell be­építeni, a fal és az ablaktok találkozá­sának külső és belső oldalánál egyaránt, s a tömítés légmentes és vízhatlan. Az új ablakok megfelelő tömítéssel készülnek, nagyobb problémát jelent viszont a régebben beépített ablakoknál fellépő tartós huzat okozta hőveszteség. Ez a probléma meg­szüntethető, illetve javítható utólag beépített ablakszigeteléssel, a nem ki­elégítő hatásfokú szigetelés cseréjével, esetleg az ablakvasalás megújításával.

Egyértelműen jó megoldás a külső felületen elhelyezett hőszigetelő réteg, hiszen az épület így egybefüggő hőszigetelő védelmet kap. Az utólagosan készített belső oldali hőszigetelés azonban hőhidak kialakulásához vezethet.

Felhasznált irodalom: Koszó József – Ablak a házon. Budapest, 1995 Pannon Kiadó